WC papír - Környezetvédelmi, egészségügyi problémák

A vécépapír-fogyasztással kapcsolatos probléma a papírgyártás, papír-újrahasznosítás terén merül fel. Annyiban azonban speciális kérdésről van szó, hogy a vécépapír-használatra – legalábbis a mi kultúrkörünkben, jelenleg – nincsen alternatíva.

A megoldás tehát nem a mennyiség csökkentésében, hanem a minőségben rejlik. Míg a fénymásoláshoz, könyvnyomtatáshoz használt papír esetén védhető álláspont, hogy legtöbb esetben bizony szükség van a felületkezelésre és az elsődleges forrásból gyártott papírra (is), a toalettpapír esetében nem áll meg ez az érvelés.

Tekintve az óriási fogyasztást, mind a fa-, mind az energiafelhasználás csökkentése felé nagy lépést jelentene az újrahasznosított papírból készült, minél kevésbé kezelt termékek arányának növekedése.

A papír újrahasznosítása mintegy 75%-os víz- és 60%-os energia-megtakarítással jár.

A szelektív gyűjtés megszervezése, kiszélesítése nem elég az újrafeldolgozó rendszer fenntartásához. A keresletnek is nőnie kell (a papír tisztítóeszközök piacán is) ahhoz, hogy a használt papírt érdemes legyen visszaforgatni.

Többtényezős problémáról van szó, ahogy az a Greenpeace tavalyi kampányfelhívásában is elhangzott: „Jelenleg a papír felvásárlási ára közelít a nullához, ami teljesen értelmetlenné teszi azok fáradozását, akik úgy gondolják, hogy szelektív hulladékgyűjtéssel kívánják megóvni környezetünket. Addig, amíg a fogyasztóknak nincs lehetőségük választani a zsebkendők, WC-papírok vagy sima papírok között aszerint, hogy milyen papírból készült a termék, addig nem is várhatjuk el tőlük, hogy tudatosan vásároljanak. A nagy gyártó cégek viszont az alacsony keresletre hivatkozva nem állítanak elő újrahasznosított termékeket. Ördögi kör…”

A papír minőségét (szakíthatóságát, erősségét) valóban befolyásolja, hogy szűz vagy újrahasznosított alapanyagról van szó. A közvetlenül fa alapanyagból gyártott papír jellemzően hosszú, erős cellulózszálakból áll. Az újrafeldolgozás során ezek a szálak egyre rövidebbek és gyengébbek lesznek, az újrafeldolgozott papír ezért színében és tartásában is rosszabb minőségű, mint frissen készült párja.

Ám a vécépapíroknál ezek a szempontok kevésbé fontosak, ugyanakkor a fürdőszobai használat esetén a szűz papírnak nem adatik meg az újrafeldolgozás lehetősége.

A problémának csak az egyik részét adják az újrahasznosítás hiányából eredő hátrányok. Hasonló nagyságrendű környezetkárosítást okoznak a fehérítő eljárások, illetve egyéb papírkezelési (pl. festési) módszerek.

A környezetvédelem mellett nem elhanyagolható szempont az egészségügyi vonatkozás. A vécépapír illatosítása nem csak fölösleges, de káros is a fogyasztó számára, ugyanis bőrirritáló, allergizáló hatású lehet.

Becslések szerint az emberiség naponta több mint 83 millió tekercs toilettpapírt használ fel, ami azért is megdöbbentően nagy szám, mivel a 6 milliárd ember nagy része még ma sem használ vécépapírt. Sok helyen a fa hiánya miatt nem törölnek papírral, de jelentős ok a szegénység is, vagyis sokak számára megfizethetetlen ez a termék.

Németországban évi 3 milliárd guriga WC-papír fogy el, ami mintegy 36 tekercset jelent fejenként. Arról nincsenek pontos adataink, hogy Magyarországra mekkora fogyasztás jellemző.

Újrahasznosított öko papírtermékek a ZöldAbcben:
http://zoldabc.hu/ko_papir_termekek_108